Alias kertépítés három. Ahogy arról már sokszor írtam, a ház körüli díszkertet szeretném növényekkel beültetni és az sem lenne baj, ha itt a fű tényleg szép lenne. Ehhez viszont rendszeres locsolásra van szükség, ami egy hétvégi ház esetében nem annyira működőképes. Szóval nincs más választás, legyen automata öntözőrendszer, ilyenem még úgy sem volt.
Röviden az árakról: 4 céget hívtam ki a környékről helyszíni terepszemlére, ebből 2 volt szimpatikus, az egyik 500e a másik 380e Ft ajánlatot adott nagyjából ugyanarra a konfigra. Utóbbival találkoztunk és átbeszéltünk mindent még egyszer, elsősorban, hogy nem kérek számlát és hasonlóak, szóval lesírtam az árat 300 ezerre, megállapodtunk. Ez hozzávetőlegesen 450m2 öntözése, tehát úgy érdemes számolni, hogy a rendszer közvetlen költsége olyan 650 Ft/m2.
Azért mondom, hogy ez csak a közvetlen költsége, mert ha az ember jó öntözőrendszert akar, akkor ehhez még sokmindenre költenie kell. Elsőként meg kell oldani, hogy a rendszer ne a vezetékes vízet használja, mert ez nem túl környezetbarát megoldás, másrészt már most is elég drága és méginkább az lesz az elkövetkező években. Nálam a telken két helyről szerezhető víz: a kútból és a tetőről. Miután ezeknek a vízhozama nem egyenletes kell egy tározó, amiben szép lassan gyűjtögetjük a vízet, lehetőség szerint jóval többet, mint egy öntözésre valót. Mivel teljes kiépítettségében a rendszer egy alkalommal kb. 0,6 m3 vízet locsol el, én egy 4-5m3-es aknát találtam ki magamnak.
Az akna helyét a markoló hamar kivette. Érdemes jó mély tározót építeni, mert így a felszínen nem foglal akkora helyet. Hosszas számolgatás után 4,0 x 2,0 x 2,0 méteres gödröt ásott Feri, ami első hangzásra hatalmasnak tűnik, de a falazás és az itt helyet kapó szárazakna sokat elvesz, így a nettó hasznos űrtartalom 5 m3 körül lesz.
Az alapozás gyorsan elkészült, 15 cm beton 6-os heghálóval erősítve. A szakértő brigád magyarázza, hogy mi hogy lenne, de Jani csak pöfékel és csinálja.
A falak zsalukőből készülnek, végig bevasalva, a sarkokba 10-es vasak hajlítva. A nagyobbik akna a víztározó, a kisebbik a gépház lesz. A végén zsaluzás, a födém kiöntése, két aknafedél, majd 10 nap várakozás a zsalu bontásáig.
Az akna kész, már csak szigetelni kell. Én erősített tófóliát választottam, 2000 Ft/m2, 25 év garancia. Állítólag a legjobb a födém megépítése előtt felrakni és az oldalfalakra ráhajtani a fóliát, de nekem ezt sajna nem mondták, így utólag kerül felragasztásra. Majd a tél végén, mert közben rákötöttük az ereszt, ami kb. 150 m2-es tetőfelületről hozza a vízet és a múlt heti özönvíz esőnél hozta is, szinte megtöltötte az aknát. Két hónapja szárazság volt, de nem tudott volna várni még 2 napot, hogy felkerüljön a fólia. Mindegy.
A rendszer kiépítés viszonylag gyorsan megy, ásógéppel 20 cm mély árkot ásnak, 20-as és 32-es csöveket fektetnek kész szerelvényekkel.
A nálam kiépített rendszer működése viszonylag összetett. Az első szivattyú a kútba került, itt egy szintszabályozó figyeli a minimális és optimális szintet. Utóbbinál a szivattyú bekapcsol és tölti a tározót. A tározó feltöltése nyilván nem egyszerre történik (hiszen a kútban általában csak 2 m vízoszlop van, ami kb. 1,5m3 víz), hanem sok kis szakaszban, ahogy a kút vízhozama engedi. A töltögetések során az aknát csak egy másik szintszabályozó által meghatározott szintig töltjük, ez kb. a kapacitás 60%-a. A fennmaradó rész puffer az esővíz számára, ami vagy esik vagy nem. Az akna tetejére túlfolyó került, ez a kútba vezeti az esővízet, ha a tározó már tele van. Az öntöző csőrendszerébe egy másik, nagyobb teljesítményű szivattyú nyomja a vízet a víztározóból, ez a szárazaknában lett telepítve a vezérléssel együtt.
Ezzel a rendszer kész, nemsokára fűvesítés és bekapcsolás.