hó
Annak ellenére, hogy az elmúlt években azért volt kemény tél, igazi havat most láttunk először a telken. Néhány nappal karácsony előtt mentünk le, akkor is csak egy fél napra, hogy körülnézzünk és feltöltsük a madáretetőt. Most először igazi téli táj fogadott minket.
A hó gyönyörű, még érintetlen volt.
A kert az igazak álmát aludta.
A madarak és a cicák megetetése után azért egy kis hólapátolásra is sor került. Ahogy már számtalan korábbi témakör kapcsán szóba került, a vályogfalak állapota szempontjából a felszíni vízek távoltartása mindenképpen fontos és így van ez a hóval is. Mivel az előrejelzés a következő napokra melegedést jelzett, pont jókor voltunk a jó helyen, így körbe tudtam ásni a házat.
Ugyan a hátsó házfalon túl még kb. 1,5 másfél méter a telekhez tartozik, azért mégis csak a szomszédba megy át az ember lapátolni. Jó szomszédok között persze ez egyáltalán nem probléma, így aztán a beszélgetés és lapátolás után egy üveg borral tértem vissza. Akkor fejtették a bort. Én is pótolom a jövő héten.