hó

Annak ellenére, hogy az elmúlt években azért volt kemény tél, igazi havat most láttunk először a telken. Néhány nappal karácsony előtt mentünk le, akkor is csak egy fél napra, hogy körülnézzünk és feltöltsük a madáretetőt. Most először igazi téli táj fogadott minket.


A hó gyönyörű, még érintetlen volt.


A kert az igazak álmát aludta.


A madarak és a cicák megetetése után azért egy kis hólapátolásra is sor került. Ahogy már számtalan korábbi témakör kapcsán szóba került, a vályogfalak állapota szempontjából a felszíni vízek távoltartása mindenképpen fontos és így van ez a hóval is. Mivel az előrejelzés a következő napokra melegedést jelzett, pont jókor voltunk a jó helyen, így körbe tudtam ásni a házat.



Ugyan a hátsó házfalon túl még kb. 1,5 másfél méter a telekhez tartozik, azért mégis csak a szomszédba megy át az ember lapátolni. Jó szomszédok között persze ez egyáltalán nem probléma, így aztán a beszélgetés és lapátolás után egy üveg borral tértem vissza. Akkor fejtették a bort. Én is pótolom a jövő héten.

2009

Ahogy korábban már egy-egy rövidebb szünet kapcsán említettem, a budapesti lakásfelújítás miatt akadozik mostanában egy kicsit a blog. November végén viszont beköltöztünk, azóta már újra van adsl is. Ennek ellenére azt látom, hogy az új környezetben valahogy kevesebb időt töltök a gép előtt: a korábbi napi 2-3 óra helyett legfeljebb heti 2-3 órát vagyok a neten esténként. Persze ez biztos csak átmeneti dolog... Ettől függetlenül a blog persze nem áll meg, nem kell megijedni, még ha kicsit több idő is telik el két írás között.

Ezúttal a korábbi évek gyakorlatához híven jön a rövid összefoglaló: korcsolyázás, rianás, tüzelés, pörzsölés, rendfázás, kiakadás, tervezés, villanyszerelés, hosszúcsapra metszés, vakondriasztás, gyeptéglázás, fóliázás, veteményezés, átalakítás, virágzás, kutyázás, macskázás, borversenyen visszaesés, présház felújítás, betörés, szüretelés, befőzés, internetezés, nyári leköltözés, terasz építés, kiülés, refraktométerezés.


Boldog új évet mindenkinek!

mutsu

Alma szerencsére idén is termett, a korábbi évek után ezúttal a mutsu kapcsolt rá.


Ahogy a százezer olvasó kapcsán írtam, néhányan a blog hatására kaptak kedvet saját oldalhoz, így a Bokor almáskert startjánál is "közreműködtem", szóval most kézenfekvő, hogy innen idézek: a Mutsu (más néven Crispin) a Golden Delicious és az Indo fajták keresztezéséből 1930-ban, a japán Mutsu (陸奥国, Mutsu no kuni) tartományban kinemesített, napjainkban egyre népszerűbb almafajta. Gyümölcse nagy vagy nagyon nagy (230-300g), gömbölyű, húsa fehér színű. Héja fényes, mérsékelten viaszos, kemény és zöld (éretten sárgásfehér vagy sárga) színű, nem perzselődik. Íze kellemesen fűszeres, kiváló aromavilágú, enyhén savas zamatú. A Mutsu igen jól tárolható, húsállagát késő tavaszig megőrzi (íze és színe is a tárolás alatt alakul ki véglegesen). Bőtermő, érési ideje általában október elejére esik. Óvatos bánásmódot igényel, érzékeny a nyomódásra. Fája igen erős növekedésű, első hajtásai vastagok és felfelé törnek, koronája nagy, szétterülő. Gyors növekedése nem akadályozza korai termőre fordulását, de bő termésre csak a vegetatív részek kifejlődése után számíthatunk.


A Mutsu mellett az Idared továbbra is jól halad az úton.


A körték érési időpontjával még hadilábon állok. A Clapp kicsit le is potyogott nyáron, a Bosc kobak most nagyjából időben került a ládába, csak egy-két darab érett túl, ezeket a fán hagytam a darazsaknak.


A Hardenpont még a fán maradt, remélem a fagy még vár pár napot.