Parasztház felújítás, vályog, kert, gyümölcsös, szőlő, bor. Hétvégék falun. www.paraszthaz.com

2008-04-25

előre

Már megint itt van a fejlődés. Új turistajelzések tüntek fel a faluban. Eddig kettőt találtam: az egyik a főúton áll, a másik attól 100 méterre, amelyre kiírták, hogy a falu 100 méterre van. Ezzel ki is merítették a lehetőségeket, végigmentek a falu nevezetességeinek listáján. A jelzéseknek egyébként örülök, mert eddig csak össze-vissza bringáztam, most meg indulhatnak az igazi túrák (feltéve, hogy az erdőben is felfestették a jeleket).


A tábla szerint a fejlesztés a Nemzeti Fejlesztési Terv, azon belül is az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) keretében valósult meg.


A már most felpenderedő matrica szerint a kistérség 3 milliót HUF-ot kapott a projektre. A kistérségben rendszerint 10 falu szokott összeállni, szóval 10 x 2-3 oszlop. Legyünk jóindulatúak: 50 oszlop, 3 millió, szóval 60 ezer oszloponként. Figyelembe véve, hogy a faluban az elmúlt 5 évben se térképpel felszerelt, se térkép nélküli turistát nem láttam, úgy saccolom, hogy rajtam kívül még legalább egyvalakit érdekelhet, hogy merre van Jaba-völgye. Ezek szerint fejenként 30 ezerért átadták az infot. Persze minek a Nemzeti Fejlesztési Terv, ha nem költjük az EU-s pályázati pénzeket. Ez sikerült, örülünk neki és reméljük, hogy a minisztérium más fejlesztési lehetősegeket is lát a falvakban (szennyvíz, iskola, internet) és azokon a pályázatokon is kipörgeti a gép a támogatást.

2008-04-22

kamra egy

Az első családi-baráti disznóvágás sikeres lebonyolítása a tapasztalatokon túl új problémákat hozott a felszínre: mit csináljunk azzal a kolbásszal, disznósajttal, sonkával, amit a családi kóstoló-csomagok összeállítása és szétosztása után nem bírunk azonnal megenni?! Netán hozzam fel pestre és lógassak ki úgy kb. 10 kg füstölt szalonnát a társasházunk lépcsőházában? Vagy vigyem be a céghez az irodába, hogy mindig legyen egy kevés nálam, ha megéheznék?

Az öregek elmondása szerint a novemberi disznóvágás és decemberi füstölés után a húsokat a padlásra vitték, ahonnan az idő melegedésével (április végén) a kamrába kerültek. Ezzel csak pár apró gondom lenne: február végén vágtunk, április elején füstöltünk, már február végén 18°C volt (nem csak a padláson) és végezetül egyáltalán nincs kamránk. Egyszóval meg kell oldanom a puha, még csepegő kolbászok és a szikkadó sonkák lakhatási problémáját.

A házban eredetileg persze volt kamra, de ezt még a felújítás első fázisában beáldoztam: először wc-nek jelöltem ki, majd egy komfortfokozatot visszakapcsolva a fürdőszobához csatoltuk.


A mai állás szerint elég nehézkesen tudnánk újra helyet szorítani neki.


A hosszas keresgélés után végül a magát lomtárolónak álcázó, de egyébként a látszat ellenére garázsként funkciónáló pajtában találtuk meg az ex-malac lakhelyét. A sarokban akkora helyet jelöltünk ki, hogy az autó azért beférjen a kamra mellé. A beton alapra 10-es válaszfaltégla került, benne a fenti képeken látható eredeti ajtótokkal. Mondom én, hogy mindent érdemes félrerakni, lassan az elbontott disznóólat is előkeresem.



A jó kamra hűvös, enyhén párás a levegője (hogy ne száradjanak ki túlságosan a holmik) és jól szellőzik. Előbbi kettőről a vályog gondoskodik: a 60 cm-es falvastagság kiválóan szigetel, miközben a falban lévő természetes nedvesség párolgásával jó levegőt ad. Mivel a pajtában a kamra jóval nyitottabb helyen van és csak két fala vályog, így itt mindenképpen gondoskodni kellett a hőszigetelésről: a téglafalakra magyarcell, a kamra tetejére üveggyapot és magyarcell került.


A falazás zárólépéseként a jobb tartás érdekében csemperagasztóval rögzített háló ment a falakra, ami így közvetlenül meszelhető.


A kamra áll, már csak a jó szellőzésről, a díszítésről és a berendezésről kell gondoskodni. Folytköv.

2008-04-15

tavasz

Igazi, szép, illatos tavasz.




Éljen.

fásítás

Ahogy arról korábban írtam, a ház előtti, utcán álló meggyfáimat - a főúton lévő többi fával együtt - szépen elintézték tavaly ősszel. Mint látható, a kábeltévésítés címszó alatt futó projektet rendkívül igényesen dolgozták ki, így a kiakadást követően mindenképpen szükségesnek láttam valamiféle rekultivációt.


A prompt romeltakarítás után a fa kivételével kezdtünk. Cs-zsellér a munka helyett végig interurbán volt az akkor már legalább 4 órája nem látott leendő-feleségével és annyit 'nyunyózott' a mobilon, hogy azt már a fa sem bírta és feldobta a talpát. A végső kiemelésnél persze a padról is besegítettek szaktanácsadással.


Kulpung, egy, visszapillantó, gáz.



A projekt most hétvégén folytatódott a második szakasszal. A megoldás talicskán érkezett.


Némi tanakodás után vérszilvát (prunus cerasifera woodii) ültettem. Ugyan nem jellemző a vöröses levélszín a főúton, de szerintem illik a házhoz.


A lendületet kihasználva a híd túloldalára is került egy fa, ezt állítólag egy betintázott sofőr vette ki egy ladával még évekkel ezelőtt.


Az őszi eset óta még nem jártam utána, hogy ki a tulajdonosa az utcán álló fáknak, mindenesetre tisztázni fogom, még mielőtt valaki úgy kezdené érezni, hogy gallyazgatni támadt kedve...

2008-04-07

ágyások

A díszkert őszi beültetését úgy zártam, hogy tavasszal még egy körre lesz szükség, mert az összesen kb. 100 m2 virágágyasnak kijelölt helyre az akkor vásárolt növények kétszerese sem lett volna elég.

A beültetés második félidejére való felkészülés így már zajlik, a múlt héten rendberaktuk és előkészítettük az ágyásokat. A dolog elég időigényes, jól látni a napórán.



A ház előtt már 'elképesztő' a növénysűrűség, ehhez képest a támfal feletti 4 ágyásban még talán elfér néhány növény.


A tavaszi zsellérkedéssel együtt a bográcsozás is beindult, classic marhapörkölttel nyitottuk az idei menüsor. A tervek szerint a kinti főzés témaköre receptekkel együtt többször felbukkan majd idén a blogon.


Időközben az új növény-kívánságlista is összeállt a fejemben, nemsokára újra ültetés.

2008-04-05

füstölés

A füstölés a sózás mellett az egyik legrégebbi módszer a húsok tartósítására. A dolog lényege, hogy a felakasztott húsok alatt terelőlemezekkel elzárt, láng nélkül égő tüzet raktunk, majd az így felszálló füstöt több-kevesebb hideg levegővel keverve a húsokra engedjük. A füst hatására a húsok megszikkadnak, jelentős vízveszteség lép fel, közben a füstanyagok (fenolok, savak, formaldehidek) tartosítják a húst valamint aromákkal látják el.

A bonyolultnak tűnő művelet kivitelezésére a disznóvágás kapcsán egyébként is aktív szerepet játszó Dr. Petnárt kértük meg a faluból. A mester bükk és akác fűrészport használt a két lépésben történő füstöléshez.


Az első turnusban a kolbász és a disznósajt ment a füstbe, valamint kísérletképpen egy májas hurka is. A füstölés után Dr. Petnárék kamrájában vettük át az elkészült dolgokat. Minden hibátlan lett, különösen a disznóvágás legfontosabb terméke, a kolbász.


Eközben a sonka és a szalonna még sóban pihent: előbbi 6 hetet, utóbbi 4 hetet töltött a sós pácban, amelyben naponta forgatni és locsolni kell a húsokat. Innen ők is a füstbe kerültek. A szalonna ezt követően azonnal ehető, de a sonkát az öregek elmondása szerint még legalább 2 hónapot hagyni kell szikkadni, hogy jól átvegye az aromákat, összeérjen és nyersen fogyasztható legyen.


Az elkészült finomságok elhelyezése nem kis gondot okoz. A kolbászokat hazahoztuk pestre, amit a családi szétosztogatás után nem ettünk meg azonnal, az most a pincében szárad. A szalonnát és a sonkát egyelőre Dr. Petnáréknál hagytuk, egy kis tábla kivételével, ami a ház padlására került.


Én is érzem persze, hogy szegények így nagyon homeless-ek, úgyhogy már ki is találtam a megoldást. Részletek nemsokára.