alma, szilva

Az őszi gyümölcsszüret évről-évre egyre változatosabb: a már eddig is aktív almafák után idén a szilva és a körte is termőre fordult a gyümölcsösben.


A 5 éves besztercei szilvafa már elkezdte hullatni a levelét, de szerencsére nem a levélfoltosság vagy levéllyukacsosodás miatt, mivel idén teljesen sikerült megelőzni a betegségeket Tiosollal.


A szilva talán picit túlérett, ami íz és cukortartalom szempontjából egyáltalán nem baj. A családi szétosztogatás után maradt 4 kis üveg lekvárra való is.


Az almaszüret a korábbi évekkel ellentétben több lépésben zajlott, mindig csak azokat szedtem le, amelyek tényleg megértek, így az addig szorosan összeérő almáknak is maradt egy kis idejük, hogy több napot kapjanak. Az Idered utolsó darabjait és a Mutsu-t így csak tegnap szedtem le.



Ha már az almáról van szó, egy percre visszatérnék egy korábbi kommentre, ami - a változatosság kedvéért - a telepített fajtákat kifogásolja. "Fura, lejársz falura kertészkedni, aztán ugyanazokat a tömegfajtákat telepíted, amiket Budapesten a Teszkóban is megvehetsz." - Anonymous. Mivel az "elfelejtett", régi fajtákat nem ismerem és nagy valószínűséggel nem is kóstoltam, viszonylag kézenfekvőnek tartom, hogy olyan fajtákat ültetek, amit ismerek (szoktam enni) és feltehetően a család is szeretni fog. Nem gazdaságosabb idaredre vágyom, hanem saját almát szeretnék enni, amiről tudom, hogy mi történt vele és hogyan lett alma. Számomra ez az alma teljesen más, mert saját ültetés, metszés, permetezés, tányérozás és szedés után kerül a tányérra, ezért nem veszek (semmilyet) a teszkóban.

Az alma a fagymentes időszakig a présházba került, ahol a minőségellenőrzés után "tárolható" és "almáspite" csoportokba soroltam. Utóbbit a kisebb sebek, darázsrágások miatt hamarabb meg kell enni almáspite, illetve bundás alma formájában.


Az alma mellett pár fürt szőlő is itt pihen, nemsokára a szüretről is tudósítok.