új hordó

Nősülési elfoglaltságaim miatt az elmúlt két hétben nem voltunk a telken, de a kisebb szünet után most egy idevágó átvezetéssel térek vissza a bloghoz: a zsellérbrigádtól kapott nászajándék bemutatásával.

A hordót egy erdőbényei kádár készítette, aki főként tokaji pincészetek számára készít hordókat. A hordó zempléni tölgyből készült, fél gönci méretű, saját mérés szerint 72 literes. Ez számomra pont ideális, mert a három különböző szőlőről fajtánként kb. ennyi borra számítok, tehát az egyik tétel leendő hordója ezzel adott.


Az új hordóban az első 1-2 évben még olyan erősen "megfogja" a fa a bort, hogy ekkor még nem nagyon várható kiugró eredmény tőle. Ennek tudatában a hordóhoz kaptam 80 liter olaszrizling mustot is, ami a trisós forrázások után egyből bele is került, így eggyel közelebb vagyunk a hordó bejáratásához.


A hordóra az alábbi felirat került: "E borban vesszőt ültető verejték, tőkét nevelő gondos kéz, fürtöt érlelő napfény és zsellér poharazgatást kísérő jókedv rejlik..." Úgy legyen.

egy év

Egymást követik a bloghoz köthető fontos momentumok. A zselléralapból lassan el kell különítenem egy kisebb összeget kommunikációs kiadásokra, annyi az esemény. A pár napja ünnepelt tízezredik látogató után ma itt az újabb ivent: egy éve startolt a blog, hepibörsztdéj. Pár napig ünnepi fejléc.

szüreti túra

Mivel a saját telepítésű szőlőm még csak 2 éves, szüretelni nem nagyon lehet. Viszont a jóból kimaradni nem érdemes, ezért múlt hétvégén az egyik cimbi faterjánál voltam segíteni Keszthely mellett. Érkezés után belecsóztunk, besütiztünk, ittunk egy kis tavalyi fehérbort (felmérve, hogy érdemes-e idén fáradozni), majd kiautóztunk a hegyre. A környék és a telek hibátlan.


A szüret viszonylag egyszerűen ment: szőlő a vödörbe, vödörből a műanyag ládába, majd a teli ládák letalicskázása a présházhoz. A feladatot egyedül a felázott talaj nehezítette, itt-ott olyan volt a mély nyomsávok miatt, mintha a hungária körúton toltam volna a talicskát.


Délelőtt olaszrizlinget szedtünk, délután vegyesen, különböző fehéreket. A termés mennyiségre nagyon rendben volt (ld. a két csúcstartó tőkét), minőségre a szüret előtti eső sokat rontott rajta, úgyhogy szinte 24. órában szedtük.



A szomszéd szőlője az enyészeté lett. A tulaj nem kapott támogatást a kivágásra, ezért magára hagyta. A gomba elvitte az összes levelet, de a szőlő odafricskázott a terméssel a gazdának.


A rövid megállókkal tarkított szüret jól ment, ebédig kb. 500 kg rizlinget furikoltunk a présházhoz.


Ebédre optimál sertéspöri volt, már ezért megérte kimenni.


A bogyozós darálóval gyorsan ment a feldolgozás, de a mustfokolás kicsit kedvét szegte Pista bá'nak, mivel csak 15 fok körül volt a matéria (14-et mértünk, de alacsonyabb hőmérsékleten).


Aztán váraltan látogatók érkeztek, a gyerekek imádták a mustot, így minden helyreállt és szedtük tovább a maradékot.


Az ajándékba kapott mustot a csomagtartóban felejtettem, ami aztán forrásnak indult és tegnapelőtt miszlikre robbantotta a pillepalackot. A kocsi azóta is kocsmaszagú. Ezt leszámítva tényleg minden szuper volt.