halastó

A kertben tó biztosan nem lesz, legalább is egyelőre nem. Szerintem nem illik egy parasztház udvarára, kertjébe, itt a vízet inkább nagy dézsákban tudom elképzelni. Viszont a falu határában álló halastó nagyon jó kirándulóhely. A halastó persze enyhe túlzás, inkább haltalan vagy halatlan tónak kellene hívni.

Az odavezető utat mindenesetre nagyon szeretem. Az ember végigteker a falu főutcájának bal oldalán, végignézi a házakat és a kerteket, beköszön. Az utolsó háznál aztán be az erdőbe, majd pár kanyar után egy szántóhoz érünk.


Tovább végig a szántó mellett, majd át az erdősávon. A távolban már majdnem kész a két nem létező hegy közé épített köröshegyi völgyhíd. Hegy? Völgy? Miről beszélnek? Nevetséges, max bucka vagy lanka.


Szóval 5 perc kerekezés után megérkezünk egy domb oldalába, ahol már a tó vár.


Teljes nyugalom, nincs semmi mozgás. A magántulajdonban álló tónál tilos a fürdés és a pecázás.


A csendnek a kócsag is örül.


A változatosság kedvéért hazafelé kitekerek a főutra, azon vissza a faluba, majd a főutca túloldalán haza. A kerteket itt is megnézem, íme az aktuális kedvenc.


Vajon mi lehet ez a nagylevelű, hosszúszárú növény a fal előtt? Ilyet én is szeretnék.