konyhabútor

Féléves csúszással megérkezett a konyhabútor. El sem hiszem. A konyha berendezését tavaly ősz óta (mióta újra a házban tudunk aludni) egy szép régi asztal, két hokedli, anyu ezeréves rezsója és egy kívül-belül telepakolt hűtő jelentette.


A konyhabútorral kapcsolatban a hálószobához hasonló nézeteket vallok. Persze szép lenne egy döngölt földes, kemencés, lavorban mosogatós megoldás, de egy hétvégi házba inkább új, de jellegében a házhoz illő berendezés illik. Tömörfa, natúr fenyő, régen használt formák és méretek, ládás pad, de mindez pultos megoldással, fali szekrényekkel, villanytűzhellyel kombinálva. Az egészet egy régi bútorok felújításával foglalkozó asztalosműhelytől rendeltem meg, így a 'sablon' adott volt.

A helyszíni összeszerelés kb. 5 órán át tartott. A kipakolás után megérkezett az első darab.


A többi még az utcán várakozik, de odabent már alakul a váz.


A kémény tisztítónyílását gyorsan kipucoltam, mert ezt is beépítettük. Persze nem fixre, ide egy kivehető polcelem került.


Felkerül a két felső szekrény, majd jöhet a kerámia mosogató beépítése. A munkalap és szegély tömör bükk, igazi fa, nem fóliázott faforgács. Az első pár hétben rendszeresen, később 2-3 havonta kell színtelen olajjal kezelni, hogy megőrizze nedvességtartalmát (6-10%), illetve könnyebben tisztítani lehessen.



A 140x120 cm asztalon elfér majd a leveses tál, a fiókban meg a sok értékes lom. Az asztal fölé eredeti, régi festett tálastartó került.


És akkor íme a végeredmény, az új konyha bepakolás előtt, díszek nélkül. A natúr fenyő vízes pácot kapott, erre angol viasz került, míg az alsó részek egy színtelen olajréteget is kaptak, hogy jobban bírják a gyűrődést.


A kemencére visszatérve: már tervezzük a nyári konyha megépítését, jövő évi projekt lesz, oda mindenképpen kemence kerül majd.