öntözés

Az elmúlt hetek szárazsága most már egyértelműen érezteti hatását a gyümölcsösben. Míg a fasorok közötti füvet tavaly hetente, de max kéthetente nyírni kellett, most már vagy negyedik hete nem kell. Egyszerűen nem nő a szárazság miatt.


A fű itt-ott kis is égett, sok helyen kezd elsárgulni a vízhiánytól. A gyomnövények is visszavettek a sebességből, a szőlőt szintén egy hónapja nem kellett robizni.


A gyümölcsfák különösen nagy meleg esetén érzékenyek a hosszan tartó vízhiányra, ezért elkezdtem a rendszeres öntözésüket. A fák vízigénye alanytól, fajtától és kortól függően eltérő, de általánosságban elmondható, hogy az almatermésűek és a szilva kimondottan, a kajszi, a cseresznye és a meggy kevésbé, de szintén vízigényes. Az őszibarack igen jól tolerálja a szárazságot.

Az öntözéssel kapcsolatban én a ritkábban, de több vízet elvet vallom, szemben a gyakrabban, de kevesebbel. Utóbbi nem nedvesíti át elég mélyen a talajt, így könnyebben párolog, viszont nagyobb veszélyt jelent gombás fertőzésekre. A fák egyébként a termés méretbeni növekedése idején igénylik leginkább a vízet, így ez a nyár közepét jelenti az alma és a szilva esetében is.

Az öntözés előtt valamennyi fát körbetányéroztam, így a víz tényleg ott kerül a talajba, ahol kell.


A fák után a fű is kapni szokott esőztető locsolóval. Most másfél-két hét után már egyértelműen látni, hogy az öntözéstől visszatért az erő a fákba, mindegyik mutatja, mennyire erős.