nyár

Bár tavaly ősszel azt ígértem, hogy idén júniustól látható lesz, mégsem a tavaly nyári címlap került vissza. A telek is szebb lett tavaly óta, így a design is. Emlékeztetőül az eddigi, tavaszi verzió.

csonkázás

A szőlő a jelek szerint tényleg jól fejlődik. A tavaly még csak ceruza vastagságú vesszők után idén már combos, töltőtoll (néhol talán alkoholos filc) vastagságú vesszőket nevelnek a másodéves tőkék. A május elején kénnel perzselt tőkék hamar kiheverték a műveletet, ez a pár tőke is minden tekintetben tartja a fejlődés ütemét.


Míg 3 hete még csak néhány vessző érte el a leendő kordonkar 120 cm-es magasságát, mostanra már csak az egy évvel fiatalabb, idén tavasszal pótolt tőkék a kivételek.


A szőlőpótlás egyébként jól sikerült, a 12 oltványból 10 szépen fejlődik, egy nem eredt meg, egyet pedig véletlenül elkapáltam a robival. A hétvégén pótoltam a velük kapcsolatos elmaradásomat és megkaróztam illetve felkötöztem őket.


A vesszőket a kordonkar magasságában jelenleg egy a karók között végigfeszített madzagra futtatom. Mivel a növekedés során már elérték a következő tőkét is (120 cm magasság + 100 cm vízszintesen a tőketávolság) a hétvégén a csonkázásra is sor került, így elcsíptem a hajtásokat. A támrendszer kiépítésének előkészítése egyébként folyamatban van, a díszkert és a gyümölcsös határán épülő kerítés anyagával együtt a támoszlopokat is beszereztem. A beton- illetve fémoszlopos megoldások engem nem érdekelnek, szurkozás után simán földbe kerülnek az akácoszlopok, 40-50 évig biztosan állni fognak.


Ahogy korábban írtam, idén már meg lehet majd kóstolni mindhárom fajtát. A muscat ottonel 3 tőkén, a tramini 2 tőkén, a kékoportó 5-6 tőkén is fürtöt nevel.


A növényvédelem idén menetrendszerűen folyik, hetente, max kéthetente permetezek. A virágzás alatt és végén quadris max, azóta ridomil gold plus és rubigan mixeket adok neki, minden esetben lombtrágyával kiegészítve.

töltögetés

A szemelt rizling iránti érdeklődés az elmúlt időben jelentősen megnőtt - elsősorban saját magam valamint a zsellérbrigád és a Somogyi Corporation részéről ugrott meg a kereslet. A borversenyen bezsebelt ötödik helyezéssel a tarsolyomban persze én is bátrábban töltögettem a poharakat, úgyhogy el is fogyott a töltögetnivaló. Mármint nem az összes, mindenesetre a hordóban lévő maradék tételt már nem tudtam mivel feltölteni, úgyhogy elmostam a ballonokat és átfejtettem a bort.


Ezzel befejeződött a bor fejlődése, a maradék kb. 25 liter már ebben az állapotban fejezi be pályafutását. Palackozásra nem került sor, életem első normálisabb borára úgyis emlékezni fogok. A hordót jó alaposan kimostam tiszta vízzel, illata teljesen jónak tűnt. A külső oldalon kifejlődött penészről nem tudtam eldönteni, hogy meg kell-e hagyni a hordón vagy nem, de azt gondolom, nem lehetett túlságosan nemes, úgyhogy inkább ezt is lemostam. Ezt követően a hordó 2 napot csepegőn állt.


A száradás után kénezés jött (volna). A tetején meggyújtott kénlap a hordóba helyezve sajna elaludt, ami azt jelzi, hogy nincs benne oxigén, merthogy azt valaki/valami elhasználja. A hibát talán ott követtem el, hogy a száradás idejére visszavittem a pincébe a nyitott hordót, amiben a nagy páratartalom mellett a nedvességtől beindulhatott valamilyen penész. A hordót megpróbáltam átszellőztetni (többször befújtam a levegőt), így a második kísérlet után már leégett a kénlap. Remélem a kénezéstől minden helyrejön, mert nemsokára újra szükség lesz a fatégelyre.