padló lerakása
A látszat ellenére a kérdés nem olyan egyszerű. A vályogos weblapok, skanzenes találkozó, fórumok alapján az aljzatbetonozás gyorsan lekerült a teendők listájáról. Sajnos csak késve, mire észbe kaptam, Imi, a kőműves már egy réteget lerakott a tiszta szobában. A falubeli "szakmai" körökben ekkor terjedt el a nevem, miszerint a pesti srác feltörette a vadiúj betont a házban, pedig már a papír is rá volt fektetve.
Hiába magyaráztam, hogy az aljzatbeton lezárja a talajpára útját, az elindul oldalirányba és így a szigetelés nélküli falakhoz vezetjük. Náluk a beton, az beton, nem vicc.
Nem kevés ötölés és hatolás után egy Mednyánszky által leírt megoldás adottságok szerint módosított verzióját választottam:
- szigetelőpapír a göndölt földre
- 10x10 cm vörösfenyő párnafa a papírra (a vörösfenyő a magas gyantatartalom miatt jól bírja a nedvességet, a balatoni hajókikötők oszlopai, de a Parlament alapjai is vörösfenyő gerendákon állnak)
- körben az összes fal felöl 10 cm-es hézagot hagytunk (tehát sem a papír, sem a párnafák sem érnek el a falig)
- a párnafák közé, a papírra száraz homok került
- a fal körül futó hézagba nagyszemű kavics került.
A fontos elemek tehát:
- padló és a párnafa felületének nagy részét a szigetelés védi a nedvességtől
- a falak körül futó 10 cm-es hézagban a nedvesség szabadon távozhat
- a hézag segítségével a falakhoz nem jut nedvesség.
Tapasztalatok:
- a párnafák lefektetése és a homok illetve a hézag feltöltése között közel 4 hónap telt el
- ez idő alatt többször megnéztem, de szinte nem észlelhető nedvesség volt csak a szigetelés alatt
- a falak és az aljzat találkozásánál a falak teljesen szárazak maradtak.
A párnafákat az aklimatizáció után bóros védőszerrel lehet kezelni. Nyilván a hajópadlót is érdemes hosszabb ideig a házban tartani a lerakás előtt, hogy átvegye a szokásos páratartalmat. Ez nálam közel 8 hónap volt, nyilván ennyi nem kell. Viszont a közel 5 m3 homok kiszárításához idő és főként jó idő kell. Nagy nejlonon vékony réteget elteríteni, pergősre száradás után bevinni, majd mehet az újabb kör.
Végezetül a padlót nem szabad lakkozni, mert ezzel az anyag lélegzésének annyi, így színezhető keményolaj és viasz megy a padlóra. Jövő héten kezdjük...
8 megjegyzés:
Szia!
Azt szeretném kérdezni, hogy az eltelt évek után tapasztaltatok-e vizesedési problémát a talajpára miatt? Köszi!
Üdv!
Az előző kérdésre a válasz engem is nagyon érdekelne.
Engem egy nagyon fontos kérdés érdekelne. hogy mi van a rágcsálókkal? mert ugye azok árnak és jönnek és rágnak. :)
Kogyapotott nem lehet a homok helyet használni???
A kavicsot a fal mellett nem értem, annak így semmi értelme szerintem. Ha üresen hagytad volna, szerintem nem kell felszedni később a vizesedés miatt. Annál jobban nem párolog semmi, mintha üresen hagyod, esztétikai célja sincs így a padló alatt. Mednyánszky ezt emlékeim szerint oda javasolta, ahol "kilátszana" a lyuk, vagyis a fal mellett hagyott üreg feltöltésére, osztályozott mészkaviccsal, nem a padló alá és nem 2-3centis kulékaviccsal, ami fogja a pára útját. A homok pedig főleg hőszigetelés céljából kell, a papír ezért is tök felesleges. Dréncsőre pedig nem kell geotextília, mert könnyebben telítődik és eltömődik, aztán még kimosni se tudod.
Én is éppen ilyen munka előtt állok, csak nem vályog, hanem mindenféléből rakott fal miatt kell lélegző szigeteléseket biztosítanom. Az építész azt mondta, kifejezetten tilos a fóliák és egyéb zárórétegek használata, csakis homok kell, abból viszont szárított.
Viszont megfeneklettem a szemcseméreten, ebben nem tudtok segíteni?
Valamint, a párnafáknak natúr borovit raknék (48x48 mm), szerintetek elegendő?
Érdekel, hogy döntöttél szemcsemeret kapcsán. Köszi
Semmilyen irodalmat nem találtam erre, közben rájöttem, hogy kicsit túllihegem a dolgot, a legolcsóbbat választottam :)
Ún. mozdonyhomok, 0,1-0,6 mm-es szemcseméret. A lényeg, hogy szárított kvarchomok.
Megjegyzés küldése