virágláda

A múltkor már bemutatott, zsellérektől kapott nászajándék után itt egy újabb tétel, egy virágláda. Az ajándékról az esküvőn csak egy képet kaptunk, ami így a múlt hétvégén érkezett meg a telekre. A szállítás szintén az ajándék része volt, ami ez esetben akár egy önálló ajándék is lehetne.

Az üresen 4-5 mázsás virágláda értékes tardosi mészkőből készült, amit magyar márványként is szoktak emlegetni. A süttői mészkő sárgás színével ellentétben a tardosi inkább vöröses. A cucc egy VII. kerületi épület bontásnál került elő, egy kóser hentesüzlet csatornájának tartószerkezeteként szolgált. A több darabból álló félcsövet a kiszerelést követően elöl-hátul műkővel zárták le, így nyerte el virágláda formáját.


A tervek ellenére én persze nem virágládanak fogom használni. A támfal oldalán található csatornakivezetés alá mindig is terveztem valamilyen tálkát (pl. dézsa, hordó), amiben gyűlik az esővíz a kis kézi, kannás locsolásokhoz. A virágláda így pár órás görgős tuszkolás után befarolt a sarokba és gyorsan vízgyűjtő káddá alakult. Már csak a kifolyóhoz kell valamilyen vízköpőt kerítenem.


A hivatalos üzembeállításon persze jelen voltak az ajándékozók is. A potyafuvart kihasználva lejuttatam a másfél éve a pincében álló, zsír új ping-pong asztalt is, így spontán szemesi open ment másfél napig.


Délután a főzés is beindult, így az első nagy kajalással felavattuk az új konyhát, amit később, a szüreti bál után vendégszobaként is bejárattunk.



A 25 éves kempingágy csak a dizájnnal aratott sikert, így reggel Karcsi kelt elsőként és ha már konyha, hát mosogatással nyitott.