sonka
Az első családi-baráti disznóvágás ma már csak emlék. A hurka, a kolbász és a disznósajt elfogyott és a szalonna is elkopik lassan a főzések során. A sonka viszont csak most került terítékre, vasárnap reggel friss retekkel, zöldpaprikával és kenyérrel.
Az öregek elmondása szerint régen május körül vágták meg a sonkát, de sokszor egészen nyárig, az aratásig vártak vele, hogy a pácolás és füstölés minél jobban átjárja a húst. Mi ehhez türelmetlenek voltunk, de kár is lett volna várni - a sonka hibátlanul finom lett. Egy-két falat után az ember első gondolata, hogy te jó ég, néhány kivételtől (prosciutto, feketeerdei) eltekintve, mit árulnak sonka címszó alatt a boltokban?! Közben vágunk még egy szeletet és félbetörjük a serclit...
1 megjegyzés:
Ez igen szép lett, gratula.
KP
Megjegyzés küldése